2020. január 5., vasárnap

Hat hét Nepálban - Annapurna, Pisang - Bragha

Okt 01
Előző este napnyugta körül még vethettem egy pillantást az Annapurna II (7937m) csúcsra, de igazán tisztán reggel mutatkozott. Már 6 előtt felébredtem és tiszta időben reménykedve ki is lestem az ablakon, h vajon érdemes e elővenni a telefont, fotózás céljából. Érdemes volt. 😮

Annapurna II a szobámból

Annapurna II - közeli

Szóval csodás időben, bár némileg hideg reggelen indultam útnak, azonban utána gyorsan melegedett a levegő. Két út vezet Upper Pisangból Manangba és én a könyv által javasolt (és preferált) úgynevezett felső utat (Upper trail) választottam. A másik az alsó út, ami a folyómeder mellett halad. A felső út ezzel szemben egy kis kapaszkodást igényel, pár száz méterrel magasabb régiókba, ami persze előrevetíti a szebb kilátást is. Először remekül haladtam, kellemes kis erdőkben. Szép volt a kilátás Pisangra. Aztán elértem egy függőhidat és utána jött az emelkedés. Kemény, izzasztó emelkedő volt a remek pakkal a hátamon. 3300ról 3700ra (tengerszint feletti magasságok) kellett felkapaszkodni.👏💪 Ezután nagyjából szintben közlekedtünk, de persze akadtak kisebb hullámzó szakaszok, de a látvány csodaszép volt.

Csodás idő, rálátás a távolban a csúcsra és középtájon a város
Mring Tso tó közvetlen Pisang után
Út a fák között
Bal szélről jövünk és (némi emelkedés után) jobb szélen megyünk tovább
Az előbb panorámakép közepének kiemelése
Hasonló, mint a korábbi panoráma, ez Ghyaruból 3700m-en készült

Ghyaru stupa egy fa árnyékában
A piros vonal mutatja az utat. Jobbra hátul Pisang, a cikk-cakk pedig a 400m-es emelkedés
Az előző kép a csúnya piros vonal nélkül
Ngawalban egy kellemes lodge-nal fogyasztottam el az ebédet, éppen a déli napsütésben. A település egyik végében szép, hosszú imafal áll, míg a központban - éppen az ebédlő helyem mellett egy 2-3m magas imakerék terpeszkedik. Ezt egy idős asszony - talán éppen dél tiszteletére - jól meg is pörgette. A nagy kerékkel benn többször körbesétált és legalább 10x kívülről is körbejárt. Természetesen a külső séták alkalmával a falba épített kisebb kerekek mindegyikét is megpörgette.

Érkezés Ngawalba

Az ebéd helye

Nagy imakerék (bent a nagy kerék, kívül a falban a kicsik)

Ebéd: tészta sült zöldséggel

Braghaba akartam eljutni aznap, h onnan másnap az Ice lake-hez (Jégtó, bár kicsit furán hangzik úgy magyarul) menjek. Mungji település végén akadt egy tábla, ami azt sugallta h a tóhoz vezető út onnan a legrövidebb. Így úgy döntöttem ott maradok. A tábla mellett volt a település kb egyetlen szállást kínáló helye. Maga az épület nem nézett ki nagyon rosszul, de az feltűnt h senki sincs ott csak a helyiek. Nem baj, gondoltam ettől még jó megoldás lehet. A könyv is azt írta, h sokszor a kisebb falvakban - amelyek nem számítanak fő megállóknak a túrán - könnyebben kaphatunk szállást és talán még a kiszolgálás is figyelmesebb. Mungji volt az első település, ahol a könyv javasolta a homoktövis juice fogyasztását (seabuckthorn). A tábla felfedezése előtt megpihentem egy padon a faluban, de akkor még úgy gondoltam nem kockáztatom meg az ital fogyasztását. Mert ebbe már a könyv is azt írta, h tesznek vizet. Szóval ha nem tökéletes a víz az európai gyomromnak, akkor abból baj lehet. A szállásom, kissé lepukkantnak tűnt belülről, de mivel volt angol WC, úgy döntöttem, mégis csak ki kell azt az itókát próbálni, legfeljebb a WC-n töltöm az éjszakát. 😀😂 Szóval, amíg memoárjaimat írtam, és elolvastam a másnapra tervezett programot, ittam egy homoktövis juice-t. Nagyon finom volt és mivel semmi gyomor-problémát nem csinált, a következő napokban többször is fogyasztottam. Vacsira egy szép jakburgert ettem. Nah ez jól hangzik így, de ennél kicsit árnyaltabb a kép. Mivel ebédre tészta volt, és rizst nem nagyon kívántam aznap este, kicsit nehezen döntöttem a vacsit illetően. A burger ráadásul drágább is volt, mint bármi más a menün és egyáltalán nem voltam biztos benne h jó ötlet-e jakot enni. Némi töprengés után megrendeltem. Az angolul nem sokat beszélő de a ház körül sokat serénykedő srác hozta ki és tette elém. Kezei brutál koszosnak tűntek, úgyh ekkor megint az angol WC-re terelődtek gondolataim, de ha már kikértem, csak megeszem. Reménykedtem h a konyhában valaki más, tisztább mancsokkal gyártotta le a burgert, főleg, h a kaja maga elég csábító volt. Nem húspogácsa volt benne, hanem tépett hús. Nagyon finom volt 😏🙏 és mint a következő órákban kiderült, bárki is csinálta, nem kellett a WC-vel szorosabb barátságot kötnöm.
Táj valamivel Mungji előtt

Annapurna III

Annapurna III közelről

Jakburger

Ennyiben ki is merült a hely jósága. Mint már említettem, elég lepukkant volt, úgyh este már eldöntöttem, h a következő éjszakát nem ott akarom tölteni. Ha sikerül a tóhoz felmenni és időben visszaérni, akkor fél órát még mindenképpen megér egy séta a szomszédos Braghaba. Reggelre csak megerősödött ez a tervem, mivel nem aludtam valami jól. Folyamatos neszezés, kaparászást hallottam éjszaka és nem tudtam h az ablakon akar e valami jószág bejönni, vagy a tetőn mászkál valami, vagy esetleg a Himalájai yeti tervezi felfalni a falut. Hajnalban ráadásul arra ébredtem h egy bogár mászik a lábamon. Nem bántott ugyan, de nem örültem h valami más is van az ágyban rajtam kívül. Az elkövetkező napokban aztán megvilágosodtam, h a neszezés ezekben a házakban kb teljesen normális. Az épület egyik fala sokszor a hegy oldalába van vájva. De ha nem is úgy van, akkor is ezekben az épületekben a falban élőlények lakoznak. Bogár, egér, nem tudom mi. De valami, ami néha mozgolódik, néha meg nyugalomban van. Ezek hangját lehet hallani az éjszaka csendjében, néha jobban, néha kevésbe, attól is függően h milyen módszerrel épült a ház és mivel van burkolva a fal.

Okt 02
Reggel pöpecül mindent összepakoltam, h délután gyorsan célba vehessem Braghat. A tábla által jelölt "legrövidebb" út nem tudom hová vitt, de nem a tóhoz. Vagy én voltam nagyon béna. Elég fura úton átjutottam Braghaba és onnan pár perc gondolkodás után a rendes úton visszasétáltam a táskáért. A tábla talán csak egy üzleti fogás, h 1-2 ember könnyebben úgy döntsön Mungjiban tölti az éjszakát (spoiler: lentebb a feltételezett megfejtés is meglesz).

Eltévedés közben egy jó tájkép

Bragha stupája (háttérben a kolostor)

Önjáró fűcsomó? Nem, arrafelé így visznek az emberek mindent

Szóval szállásadóimnak elmondtam, h csalódtam, mert nem találtam az utat és ezért úgy döntöttem tovább megyek. Nagyon nem jöttek izgalomba, szerintem nekik csak az volt a lényeg h fizessem ki az addigi  fogyasztást. Ennek persze készséggel eleget is tettem és utána visszasétáltam Braghaba, ahol a New Yak Hotelben foglaltam egy szobát. Pont innen indult a hivatalos út a tóhoz. Bragha kb 3500m-en van, a tó meg 4600-on, szóval 1100m szintet kellett volna leküzdeni, de úgy voltam vele h nem fogok ezért őrülten küzdeni. Egyrészt semmi szükségem nem volt rá h a magashegyi betegség megtaláljon (eddig semmi tünet nem volt). Másrészt nem esett éppen, de délutánra esőt jósoltak, és kb két órát el is buktam ezzel a reggeli oda-vissza sétálgatással. Gondoltam 5-600m szint ha sikerül, az már jó. Segíti az akklimatizációt. Azzal 4000m felé jutnék és onnan ha visszajövök 3500ra az tökéletesen megvalósítja a "menj magasra, aludj alacsonyan" elvet. Így is lett. Kis hátitáskámba betettem a kesztyűt, sapit, pulcsit és vizet és kb 2 óra alatt felmentem 4070m-re, ahonnan láttam h a felhők szépen ülnek, sőt talán közelednek és sötétednek is. Úgy döntöttem, a tervezett emelkedés megvan, nem megyek tovább.
Bragha kolostorának bejárata, a kolostor valahol fentebb a hegyoldalban

Látkép 4070m-en, ez az előttem álló út középtájt az "útelágazás" (lásd következő kép)

Valahol a nyíl hegyénél Manang városa, balra a kitérő, jobbra az ACAP további része

Panoráma 4070m-en

Kicsit színesebb kép imazászlókkal

Bragha 4070m-ről nézve (lásd köv. kép is)

A piros karika jelöli a szállásomat

Bragha kolostora és alatta kb 200 egymásra épült ház

Lefelé már itt-ott csöpögött. Az utolsó 300m-en pedig már rendesen esett. De mindez nem számított. A helyi körülmények között modern szállás várt. Még meleg zuhanyt is vettem. Este kb tele volt az étkező. Útban lefelé egyszer láttam egy becsatlakozó utat. Bragha magasságában volt úgyh lehet h ez az út jött Braghaból, de persze nem tettem lépéseket h ki is derítsem.
Az utolsó képhez még: egy érdekes építkezési módozat, h minden ház verandás. A felső ház verandája az alatta lévő ház teteje. Kb 200 ház van itt egymásra építve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése