Vasárnap érkeztem ugye Nepálba és nem akartam túl sokat tökölni, úgyh hétfőn (Szept 23) azzal kezdtem a napot h elmentem a helyi turista centrumba megszerezni az engedélyeket a túrázáshoz. Egy általános engedélyre minimum szükség van, aztán rendszerint kell külön egy engedély az adott régióba, ahol túrázni kívánsz. Az turista centrum (Tourist Service Center) kb 2km-re lehetett az én szállásomtól, de mivel időm volt, úgy döntöttem sétálok. Legalább látom a várost igazi formájában. Gugli megtervezte az útvonalat és elindultam. A relatív hosszú séta fura helyeken is vezetett. Pl egy buszpályaudvaron (Bhaktapur Bus Park), ami egy hatalmas poros placc, amin szakadt buszok álltak, emberek kiabáltak (gondolom h ide gyere ez a busz visz el téged ide vagy oda), de semmiképpen sem hasonlított semmi európai ésszel elképzelt pályaudvarhoz. Aztán elhaladtam a Ratna Park mellett is, ami már valamelyest park képet festett, de valami belépőt is kértek értek, így nem mentem be a visszaúton sem. Összességében nem szólt hozzám senki egy rossz szót sem az egész séta alatt.
A Turista centrum tehát nem a Thamel negyedben van, de megtalálható és a gyalogos út nem csak erős idegzetűeknek ajánlott. A helyi sajátos forgalomhoz is kezdtem elég jól hozzászokni. Rutinosan mozogtam a szűk utcákon is, ahol mellettem egy robogó és egy kocsi simán elsuhant. Csak szépen haladni kell, néha esetleg kilépni oldalra, de nem szabad félni, h jajj mi lesz. Ők is figyelnek rád, nem akarnak elütni és ha nagyon kell akkor úgyis megállnak. Az irodában nem túl sokan voltak, de folyton jött 2-3 ember, aki túrázni tervezett és ezáltal engedélyre volt szüksége. A jelenlévők 2/3-a az Annapurnára tervezett menni, a maradék az EBC-t vette célba. A helyi arcok (gondolom nagyrészt guide-ok) simán előre mentek, nem foglalkoztak a sorral.
Szóval mi is kellett? TIMS és ACAP. A TIMS az általános engedély. A TIMS a Trekkers' Information Management System kifejezés rövidítése. Aki ért angolul az érti, aki nem annak nem fordítanám le szó szerint. A lényeg h beregisztrálod magad h a hivatalos szervek tudják, te nem városnézni jöttél, hanem bele tervezed vetni magad a vadonba. Leadod az alap adataidat, hová tervezel menni, tól-ig helyszínek és dátumok, hol lakozol Nepálban, kit értesíthetnek Nepálban és itthon, ha gond van. Azt is el kell mondanod, milyen biztosításod van és mi annak a száma. Azt is kérdezik h hányan mentek. Mivel én egyedül terveztem az Annapurnát bevenni, nem nagyon örültek, amikor leadtam a papírt. Gondolom kicsit paráznak, h ha az illető leesik egy szakadékba, vagy akármi baja lesz, akkor adott esetben nincs aki riasztana a szerveket. Érthető végül is, de nem én voltam az egyetlen, aki egyedül indult. Mellettem egy amcsi srác szintén egyedül kérvényezett, de azt se tudta hová akar menni. Szóval ennél én sokkal jobb voltam. 😃 Az ACAP pedig az Annapurna Conservation Area Project rövidítése. Ez se segít sokat szó szerinti fordításban. A lényeg h az Annapurna alaptáborba vagy a körtúrára indulók ezt is meg kell kérjék. Az Annapurna régióban még más egyéb külön engedély is kellhet, ha éppen olyan helyre mennél (pl Upper Mustang), de nálam a körtúra volt tervben úgyh nekem ennyi elég volt. Ha jól rémlik akkor mindkettő papiros 30 dollár. Visszaérve a hotelbe, láttam h elírták a nevem az ACAP engedélyen. Úgy döntöttem h én vissza nem megyek emiatt, de reméltem h ez nem lesz gond.
 |
| TIMS Card - Általános engedély |
 |
| ACAP - Annapurna engedély |
Azután a hoteltől kb 300m-re lévő Álmok Kertjébe (Garden of Dreams) mentem. Most azért nem volt túl elképesztő, de szép zöld és kellemes csend volt, mert egy masszív fal választja el a forgalmas úttól. Persze itt is akad, aki némi pénzt remél szerezni tőled. Vagy legalább is tőlem. Vagy talán mégsem? Érdekes beszélgetés bontakozott ki. Éppen csak beléptem a kertbe, egy öreg fickó lépett mellém, h ő újságíró és riportot akar velem készíteni. Hááát jó, de bazz miről? Miért velem? Honnan tudod h én érdekes vagyok? Mivel időm volt és gondoltam h ez a nagyon idős bácsi talán verekedni sem akar (amúgy is békés nép a nepáli), mondtam h felőlem beszélgethetünk, de kikötöttem h nem kívánok pénzt adni semmire. Elfogadta. Kerestünk egy padot, leültünk. Kis táskájából pár magazin szerű füzetet vett elő. Ez volt a Quarterly Development Review, amit ő alapított 1984ben (!hoppá!) és elmondása szerint nem áll jól a lap szénája, lehet meg is szünik. Mindjárt ott volt benne az élete is. A fickó nem semmi. Ram Kumar Khatri a becses neve. Osztályvezető volt a Mezőgazdasági Fejlesztési Banknál (Agriculture Development Bank) és alapító egy rakás egyéb szervezetnél, melyek célja h a nepáliak helyzetét jobban megértessék a világgal és hogy a nepáliak életét jobbá tegyék bármilyen formában. Szóval beszélgettünk kicsit. Nem nevezném én ezt interjúnak, mert nem írt le semmit, nem vette fel, csak kérdezgetett. Megkért írjak majd neki, ha befejeztem utazásomat, arról h milyennek láttam Nepált. Persze azért megkérdezte nem akarok e venni a lapból, amit ő alapított, de kitartottam az eredeti kijelentésem mellett, h nem kívánok pénzt költeni. Elbúcsúztunk egymástól, de később is láttam h másokkal is beszélgetett.
 |
| Az álmok kertje |
 |
| Az álmok kertje - részlet |
 |
| Az álmok kertje - részlet |
 |
| Az álmok kertje - a lakásban nem virágzik így a Philodendron |
 |
| Az álmok kertje -fura szobor |
 |
| Az álmok kertje - Laxmi, a jólét és a bőség istene |
A relaxációba egy süti és egy kv is belefért a kertben. Ezután visszasétáltam azokra a helyekre, amit az előző napi kéretlen guide is megmutatott és kicsit elidőztem a Durbar Square-en. Így jobban le tudtam fotózni mindent. Először is a Katheshimbu stupát találtam meg, igazán közel volt a szálláshoz. Ha jól értem, akkor ez buddhista szent hely a kicsinyített másolata a Swayambunath stupának (aka Monkey Temple, amit a következő nap látogattam meg). Egy eldugott kis udvarban van, és rendszerint több száz galamb (nem tudom pontosan mennyi, de nagyon sok) veszi körül.
 |
| Katheshimbu stupa - galambok nyugalomban |
 |
| Katheshimbu stupa - galambok riadnak |
Ezután az Aakash Bhairav mellett haladtam el megint. Aznap sem volt kevesebb ember az utcán, mint korábban. Ettől kb 20m-re van a nagyon fekete hindu szentély, ami Shree Santaneshwar Mahadev névre hallgat. Azon túl h fekete, különleges ismertetőjegye még, h ruhaárusok vették birtokukba.
 |
| Shree Santaneswhar Mahadev |
Folytattam utam és a Tana Deval templomhoz mentem vissza h ma talán jobb szögből készítsek pár képet. Emögött bújik meg a Taleju (szintén hindu) templom, amit viszont sosem néztem meg közelebbről. Ennek talán legfőbb oka, h aznap eléggé eltöltöttem az időt. Mire azon gondolkoztam h bármi belépőt veszek a Durbar tér mélyebb felfedezéséhez (és a Taleju is ott van), már délután 5höz közelítettünk és nem érte volna meg a közeli zárás miatt. Későbbi napokban meg nem tértem már ide vissza. Meg hát itt annyi minden van egymás mellett, hogy az ember azt se tudja hová nézzen és igazából egy jó idegenvezető kellett volna, aki mondjuk egy fél napos program keretében elmagyaráz mindent.
 |
| Tana Deval |
 |
| Háttérben a Taleju templom |
Eztuán jött a Durbar Square, ami Kathmandu központi tere. Sajnos a 2015ös földrengés itt elég alapos pusztítást végzett. Vannak olyan részek, amelyek újjáépítése még ma is tart. Ha jól tudom, akkor a "durbar" szó palotát jelent, ez tehát a palota tér. Durbar Sq egyébként 3 helyen is van: Kathmandu, Bhaktapur és Patan. Szóval azért palota tér, mert itt éltek a királyok, itt koronázták meg őket és még ma is fontos királyi ceremóniák helyszíne a tér.
 |
| Durbar téri templomok egyik irányból |
 |
| Durbar téri templomok másik irányból |
 |
| Kala Bhairav - Shiva isten félelmetes avatárja, az Idő és Halál ura |
A palota tér UNESCO világörökségi hely és valójában 3 kisebb térből álló komplexum. Ott van a Basantapur tér, ami régen a királyi elefántok istállóinak adott helyet. Ma itt számos árus próbál a turistáknak eladni valamit. Erről a részről nincs fotóm. Amit nem értek, mert voltam ott és szerintem csináltam képeket is, de nincs meg. Vagy bénáztam valamit, vagy nem tudom. A fő Durbar Sq-en található a Hanuman Dhoka palota. Szóval ez volt a régi királyi palota, ami ma múzeumként működik. Egyébként Hanuman egy hindu istenség neve, a 'dhoka' pedig kaput jelent. A főkapu, amin a múzeumba lehet bemenni, ma leginkább építési terület, mert az egész épületet erősen megrázta a földrengés. A harmadik rész pedig a Makhan Tole (vaj utca), ami valaha Kathmandu fő utcája volt. Ma rengeteg árus kínálja itt is portékáját.
 |
| Hanuman Dhoka - részlet (mint látszik erősen építési terület) |
 |
| Tipikus bolt a Makhan Tole-n |
A Durbar Sq része még a Gaddi Baithak, avagy a Gaddi palota. Ezt a 20. század elején építették teljesen európai stílusban. Hófehér vakolat borítja és görög oszlopok szegélyezik. Az erkélyei ma is fenn vannak tartva a királyi család számára, hogy onnan csodálhassák a tér történéseit a nagy ünnepeken. Még egy épületet meg kell említenem, ez pedig a Kumari Bahal (vagy Kumari Ghar). Ez egy háromszintes tégla épület, amiben a Kumari lakozik (vagy lakozott?). A Kumarit egyébként több városban is megválasztják Nepál és India szerte. A Kumari a város élő istennője. Ez egy serdülőkor előtti kislány, akit leginkább csecsemőként választanak meg, mint Durga istennő reinkarnációját. A buddhisták és hinduk úgy tartják, h amikor a Kumari mentstruálni kezd, Druga istennő elhagyja a testét és így ezután felkutatják az új élő istennőt. A Kumari kénytelen az otthonától távol élni egy templomban. Azt se nagyon hagyhatja el. Ha fesztiválok alkalmával mégis elhagyja, akkor se érheti a lába a földet, így ölbe vagy trónon viszik. A segítői fürdetik, öltöztetik és sminkelik. Sokáig még oktatásban sem részesülhetett, de 2008 óta a nepáli bíróság kötelezővé tette a tanulást a számukra, így napi 3-4 órát tanulással töltenek.
 |
| Gaddi palota |
 |
| Kumari Ghar |
Este newari vacsit ettem, ami vegyes élményt adott. Fura dolgok voltak benne. Legnagyobb részt ehető volt, de a tányér közepén valami fura fehér pehely-szerű anyag volt, amit túl száraznak ítéltem meg. Utóbb rákerestem és valami nagyon egyszerű rízs volt az. A newari egyébként a történelmi őslakosok neve a Katmandu völgyben. A vacsit elfelejtettem lefotózni, úgyh alább egy a netről gyűjtött, de nagyon hasonló kép mutatja h kb mire kell gondolni.
 |
| Newari egytálétel |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése