Hat hét Nepálban - Pokhara, második nap

Okt 11
Lazán keltem 8 után és a szálláson reggeliztem, bár nem tudtam mennyit fognak felszámolni majd érte. Reggeli után felsétáltam a tetőre és szétnéztem.

Kilátás az Obey Guesthouse tetejéről

Kicsi zoom-mal kicsit jobban látszanak a hegyek a távolban, de a pára azért ott van

Több zoom-mal sikerült elkapni egy helikoptert a hegy előtt

Aznap még mindig nem akartam semmi komoly dolgot így a Nemzetközi Hegyi Múzeum (International Mountain Museum) felé vettem az irányt. Gondoltam odasétálok. 3km, nem vészes, de aznap is volt 24 fok és elég magas páratartalom, úgyhogy akármilyen kényelmesen is sétáltam, ömlött rólam a víz mire odaértem. 500Rs a belépő külföldieknek. Egy hatalmas parkban van egy amolyan hangárszerű, három részre osztott épület. Először a nepáli hegyi népcsoportokat mutatják be, némi kitekintéssel, más országokra is. Aztán következik a Himalája kialakulásának és hegységeinek bemutatása és persze képek és rövid leírás a 8ezresekről. Az utolsó szakasz a hegymászókról és felszerelésükről szól, némi kitekintéssel az éghajlatváltozás hatásaira.

Útban a múzeum felé - háttérben a Machhapuchhre

A Machhapuchhre (másnéven Fishtail) csúcsa 3 madárral

A múzeum bejárata

Ha csak bemész és nézelődsz, itt-ott olvasgatod a leírásokat az is bőven elég. De haladnak a korral és csináltak egy alkalmazást is, és abban is van rengeteg információ. Óránként vetítenek egy 18 perces filmet főként az Everest régióról, de kicsit kitekintve az Annapurna felé is. Nem egy hipermodern kiállítás, hanem egy egyszerű, de jól összeszedett bemutató. A falakon képek, vitrinekben ember nagyságú bábuk, etnikumok bemutatása, hogy milyen eszközöket használtak, milyen ruházatot viseltek. Képeken hasonlítják össze, hogyan él a nepáli hegyvidéki ember és más, például európai hegyvidéken élő társaik. A második szakaszban sok a rajz, néhol animációk a kőzetlemezek mozgásáról, kőzetminták, kép minden egyes 8ezres hegyről. A himalájai flóra és fauna is bemutatásra kerül. A harmadik részen pedig minden, ami a hegymászáshoz kell, ruhák, sátrak és eszközök. Én három órát simán eltöltöttem a múzeumban.

Thakali népek

Sherpa népek

Magar népek

Speed Kaji Sherpa - Mt Everest déli oldali mászásának csúcstartója 20 óra 24 perccel. Valójában nem tudom h még mindig ő tartja e a csúcsot, de 1998ban segítség és oxigén nélkül mászta

Gázpalackok, amit az Everestről hoztak le

Oxigénpalackok az Everestről

Múzeumi látkép

A kijárat előtt tesztelhetjük tudásunkat is (alul a válaszok nepáli nyelven, fordítás után angolul is)

Gondoltam a parkban lévő étteremben meg is ebédelek, de nem jöttem rá, hogy az éppen nem működött, vagy a teraszon ülő három ember volt-e a személyzet, akik abszolút nem siettek h fogyasztásra invitáljanak. Így aztán taxiba ültem és visszamentem a Lakeside-ra és ott ettem egy finom disznósültet, aminek egy jó kávéval ágyaztam meg, majd lekísértem egy Everest sörrel. Délután csendes pihenőt tartottam és csak vacsizni mentem ki.

Étterem-belső

Gyömbéres disznósült

Pokhara Nepál második legnagyobb és legnépesebb városa. Turisztikai szempontból is fontos, mert közel fekszik az Annapurna hegyvidékhez. Kb 900m tengerszint feletti magasság elég kellemes klíma alakult ki. Kathmanduból is sokan utaznak - akár csak egy hétvégére is - Pokharába. Meghatározó földrajzi eleme a Phewa-tó, ami a legnépszerűbb és a leglátogatottabb tó Nepálban. Megfelelően tiszta időben a tavon tükröződik a Machhapuchhre és egyéb a városból egyébként is látható 8000es hegycsúcsok. Sajnos nekem ehhez a csodához nem volt szerencsém a folyamatos magas páratartalom miatt.
Este a vacsihoz kipróbáltam a Sherpa sört, de nem nagyon jött be, megállapítottam, h az Everest jobb. A Sherpa elég könnyed, színében valami búzára hajazó, ámde igen savanyú lé.