Alaszka - 1. nap

AMoosement Land - Day 1

Első három éjszakát ugyanazon a szálláson töltöttük Fairbanksben. Egy útszéli motelben laktunk, kb 5 percre a reptértől. Ha ezen felakad a szemed kedves olvasó, akkor megjegyzem h a 10 fős csapatból senkinek sem volt gondja ezzel. A motel nem egy luxus hely, messze nem az, de ha belegondolunk ez egy aktív nyaralás, ahol kb egész nap jövünk-megyünk és a szállás csak arra kell, h este lemossuk magunkat és aludjunk. Szóval szerintem ez így teljesen jó volt. Fürüdni lehetett, aludni tudtunk, hűtő volt. És ne felejtsük el h Amerika nem a legolcsóbb ország. 

Pénteken ébredés után gyors reggeli, és indulás az autóval a kb 5 percre lévő kikötőbe. Folyami kikötőbe. A Chena folyón utaztunk lapátkerekes hajóval. Sokan. Buszokkal jöttek és szerintem több százan voltunk a hajón. Ez egy kb 4 órás program. Hajón csordogálunk le a folyón és valaki közben mesél Alaszkáról, a folyó menti házakról, az ottani életről. A házak elég pofásak, valszeg nem segélyből élnek az ott lakók. 

Ilyennel utaztunk, csak nagyobbal

SPOILER - ha valaki nem szeretné tudni, pontosan mi történik a hajóuton (mert pl el szeretne ide menni), az ne olvassa el a következő pár bekezdést (kb a bejegyzés 80%-át).

Szóval a hajózás során vannak megállók. Nem kell kiszállni a hajóból, hanem onnan lehet megtekinteni dolgokat. Első meglepi h a folyóról felszáll egy hidroplán, elhúz mellettünk, majd egy kör után leszáll. Ezután rövid interjú a pilótával, hogy miért is érdekes az a fajta repülés (bush pilots), mire kell figyelni, stb. Aztán még1x bemutatja a felszállást, mert hátha nem sikerült lefotózni elsőre mindenkinek. Haladunk tovább és a hajókürt időről-időre megszólal: jel a part menti házakban lakóknak h itt vagyunk. Kijönnek és integetnek. Következő nagyobb megálló a szánhúzó kutyás telep. Laura, edző, versenyző, idomár beszél a kutyákról és az edzésről. Hogyan kell tanítani őket, majd "rögtönzött" bemutatót tart. Nincs hó, de ez nem baj. Egy kiszuperált quad-ot húznak a kutyik és egy elég szép nagy kört csapnak. Laurát majd még láthatjuk később és lehet is majd beszélgetni vele a faluban, ahol majd megállunk és ki is szállunk a hajóból. 

Felszállás vízről

A kutyás telep

Valójában ez az Athabasca indián falu már a következő megálló, de először még a hajóról tekintünk meg pár dolgot és beszélgetünk az egyik lánnyal arról h hogyan szokás a lazacot feldolgozni. Mindent felhasználnak. Valami a kutyáké, valami kifejezetten az idős embereké, mert különleges része a halnak és csak az idősek érdemlik meg. Amúgy meg csontozzák, szárítják friss levegőn és végül füstölik. Elmegyünk megfordulni ott, ahol 2 folyó egymásba folyik. Megfigyelhető h a relatív tiszta Chena találkozik a Bodrog-szerű Tanana-val és az egész olyan, mint az éppen tejjel keveredő kv. 

Chena és Tanana találkozik

Fordulás után kikötünk és a faluban folytatjuk az ismerkedést az indián tradíciókkal. Az athabaska indiánok Alaszka belső területének őslakosai (link). Először 3 állomást járunk végig (együtt az egész csoport), majd szabad-program következik. Szabadon lehet járkálni a faluban és közelről megnézni a szánhúzó kutyikat, a háziasított rénszarvasokat, a füstölt halacskákat, pár indián kunyhót. Egészen addig amíg a hajókürt meg nem szólalt. Laura valóban ott volt 8-10 blökivel, még több infót osztott meg és válaszolt a kérdésekre. A Trail Breaker Kennel-nél dolgozik és versenyre kitenyésztett alaszkai husky-kat edzi, tanítja. Na meg versenyez. A kutyáknak állítólag különlegesen jó az állóképességük, ezért is választják ezt a fajt versenyekre.

Nyári lak

Ruha

Házikó

Jó kutya, fekszik

Kinyúvasztva

Szárítás napon

A hajón a narrátor tovább mesél a halakról, és az alapítóról aki az egész hajózást ott kitalálta. Sajna már nem él a bácsi, de a felesége igen és ugye épp a parton lakik. Egy hajófütty és máris kinn van a parton és integet nekünk. Eközben nekünk a hajón lazacot szolgálnak fel piritóssal. Természetesen meg is lehet vásárolni. A biznisz az biznisz. Ez a kirándulás 65 dodó, nem olcsó, de sok mindent kapunk érte, és szerintem tökre megéri. Nagyon jó program. 

A hajó után volt időnk vásárolni kicsit, majd elmentünk a Pioneer Park-ba (link). Ez az a hely, ahol igyekeznek bemutatni, hogyan érkeztek meg az első telepesek Alaszkába, milyen házakat építettek, milyen eszközöket használtak. De van ott egy vasúti kocsi is kiállítva, amivel valamelyik amerikai elnök utazott az államba. Egy skanzenként kell elképzelni az egészet. A kis házikók nagy részét úgy szedték össze mindenhonnan az államból. Elég sok kis házikóba benéztem és természetesen legalább a fele olyan, ahol vásárolni is lehet. Egy nagyobb ház múzeumként szolgál. Itt az aranybányák világát tök érdekesen próbálják bemutatni kis vitrinekben. 

Régi Utcakép

Nagyon megcsinált ház

A skanzenben egy bő órácskát töltöttünk, majd a napot azzal zártuk, h megnéztük a transz-alaszkai kőolajvezetéket. Ez egy észak-dél irányú vezetékrendszer (TAPS), a Prudhoe-öböltől Valdezig majdnem 1300km hosszan szállítja az olajat. Azért építették, h a Beaufort-tenger öblében található olajat elvigyék a fagymentes Valdezba. 1975ben kezdődött az építése és 2 évig tartott. Valdezből tankerek szállítják tovább az olajat. A vezeték átmérője 48inch (122cm) és elég impresszív ott állni alatta. Már ahol épp a talajszint felett vezetik. Fairbanksnél éppen kibukkan a földből, ott ahol mi is látogatást tettünk.

Régi csőgörény

TAPS