Fika, Vasa, Skansen (Made in Sweden)

Miután az FC Sweden-t lenyomtuk vissza kellett jutni Stockholmba, ahonnan már repjegyünk volt. De ha már ott vagyunk akkor érdemes talán magát Stockholmot is megnézni, valamennyire. De még nem vagyunk ott. Túránk után Kirunában újra kocsiba ültünk. Irány délre, 1200km. A svédek nem csináltak 2x2 sávos autópályát, pedig ide talán érdemes lett volna. Van egy 3 sávos útjuk, aminek a középső sávja hol az egyik irányt, hol a másikat szolgálja. Így időről időre van lehetőség előzni, de 1 sávot spóroltak. Viszont a 110km/h-ás sebességet se lehet végignyomni, mert nincsenek kapaszkodósávok sem, hanem direktbe rákanyarodnak a kisebb rendű utak. Ezért aztán sok a 90, sőt 70-80-as sebességkorlát. Az 1200km-t ezért inkább 1,5 nap alatt oldottuk meg. Közben reménykedtünk szarvasokban, mert Kiruna közelében ezek a jószágok simán ott sétálgatnak az úton ha éppen úgy van kedvük. És útközben egy traktor múzeum mellett is elhaladtunk.

Láttunk szarvast, de csak rénszarvast. Jávorszarvast nem. 

Arra gondoltunk, h akkor megnéznénk magunknak ezeket a nagyra nőtt vadakat. Nem volt könnyű egy jávorszarvas farmot találni, mert valamelyik tök korán zárt, valamelyik épp nem is volt nyitva és a főúttól se nagyon akartunk távol menni. Végül is valahol félúton Stockholm felé, találtuk meg a Älgens Hus farmot (farm weblap).
Igazán remek hely (23 éve működnek), teljes testközeli élményben lehet része az ide betérőnek. Már a szarvasokkal. Játszótér, terasz, szauna és zárt étterem is van itt. Délben kezdődik a vezetett túra, ahol megtudhatjuk miért is fontos a jávorok vadászata, hogy vadásztak régen és ma. Aztán egy 15 perces videó is akad, több nyelven is és egy régebben ott élt szarvas agancsait is meg lehet csodálni. Miután mindez megvan, a szabadban ott vannak ezek a csodaszép állatok. Teljesen barátságosak, lehet kézből etetni, simizni őket. Ha meguntad őket akkor lehet valamit enni is, és a szarvasburger igazán finom. 

Kicsi jávor

Barátságos jávor

Szép nagy szarva van, ami még szőrös

Nem kicsi jószág

Szóval visszaértünk Stockholmba és kettő napot töltöttünk ott. Szombaton először az első svéd várost tekintettük meg, ami kb 45km Stockholmtól. Sigtuna a neve neki (https://hu.wikipedia.org/wiki/Sigtuna). Mi kb 2 órát csatangoltunk az óvárosi részen, bedobtunk egy jó kávét és sütit. Itt emlékeznék meg a fika-ról. Svédországban sokszor láthatjuk a "go fika" feliratot. Ez tulajdonképp az ő 5 órai kávéjuk, csak szerintem bármikor is csinálhatják. A lényeg h a rokonok / barátok leülnek kávézni és valamiféle desszertet fogyasztani. Kedves kis település. 

Go fika - Gyere kávézni

Hallgattunk a feliratra - kávé Budapestről elnevezett sütivel

Ezután leadtuk a kocsit a közeli Arlanda reptéren és onnan bebuszoztunk (Flixbus) Stockholm központjába. Szereztünk egy 3 napos bérletet és elkezdtünk metrózni. A Gamla Stan városrészt vettük célba, ami Stockholm óvárosa. Szűk utcák, hömpölygő turistaáradat, mindenféle boltok és éttermek. Nagyon tetszetős. Itt sétálgattunk, ettünk gofriba csavart fagyit (egy vagyonért természetesen) és nézelődtünk. Egyik fontos pont itt a Stortorget, ami az óváros legnagyobb tere és a régi kereskedők házai veszik körül. Ebből igazából a legizgalmasabb a lenti képen látható rész a színes házakkal, de itt van még a Nobel-múzeum is. Gamla Stanon található a Királyi Palota is, de ezt csak kivülről tekintettük meg. Mivel benne volt a pakliban h másnap eső lesz, ez volt az egyik dolog, ami esőnapra is jó lett volna (mármint belülről), de erre végül is nem került sor.

Királyi Palota

Királyi Palota - másik oldal

Stortorget - Istvánnal és KP-val

Stockholmban számtalan templom van, legtöbb belépős, így ezeket mi most hanyagoltuk. Egy hosszabb városlátogatás során a templomok is beleférhetnek a programba, de mi most szűkösen voltunk idővel. Csaptunk még egy hosszú sétát a központi pályaudvartól a városháza irányába, pontosabban az azzal ellentétes parti szakaszon, hogy azután egy éttermi vacsival zárjuk napot. 

City Hall

Művészibb City Hall fotó

Másnap egy bőséges reggeli után a Skansen felé vettük az irányt. Mint neve is mutatja, ez egy skanzen, szabadtéri múzeum, de a svédek nem aprózták el, majdnem egy teljes szigetet (Djurgarden) adtak neki. Nem próbálom teljesen leírni, mert nem érdemes. Meg kell nézni. De van itt szerintem több, mint 100 épület, egy kisebb állatkert és jó néhány kézművesműhely. Az épületek egy részébe be is lehet menni, de nem a teljes nyitvatartási időben. Délután 5kor tuti bezár mind, de maga a Skansen 8ig nyitva. Reggel 10től nyit a Skansen de volt olyan épület, ami még 11kor is zárva volt. Szóval a teljes élményért kb dél és délután 5 közé kell időzíteni a látogatást. Ez, mármint az 5 órányi idő, egyébként is az az időegység, amit érdemes rászánni erre a helyre. Egyesek szerint 1,5-2 óra alatt körbe lehet szaladni. Nos, az tényleg kb csak futás lenne. Ha csak kicsit beleolvasgatsz a kiírásokba, ha megpróbálod kivárni, amíg a farkasok, vagy a medvék, netán a hiúz pozícióba állnak a fotóhoz, továbbá elfogyasztasz egy ebédet, akkor tutira ki lehet tölteni 5 órát ezzel a programmal.

A farkasok pihennek

A cica megmutatta magát

Bölcs bagoly

Európai bivaly vagy mi

Napi menü

Svéd vidéki idill

Micimackó és Macilaci

A Skansentől éppen séta távolság (nem mintha nem jártad volna le a lábad még) a Vasa múzeum. A svédek az 1600as évek elején építettek egy hajót. Hadihajót. A harmincéves háború kapcsán épült és királyi vezérhajónak is szánták. 2-3 év alatt el is készült a Vasa. Brutális nagy hajó lett és talán ez okozta a vesztét is. Az történt ugyanis, h vízre dobták és kb azonnal el is süllyedt. Ha jól értettem a kis filmet, amit a múzeumban vetítettek, akkor az volt a baj h túl nagy lett a hajó és nem volt elég a ballaszt h egyensúlyban tartsa a hajót. Nem volt csak kb 30m mélyen, de jó 300 évig nem tudtak vele mit kezdeni. Viszont a víz szépen konzerválta és 1961ben ki tudták emelni. 

Vasa makett

Építettek neki egy múzeumot, ami 1990 óta látogatható. A hajó a tengerben nagyon egyben maradt, de persze kiemelése után gondolták h nem fog ilyen formában megmaradni. Hogy konzerválják nekünk, polietilén-glikollal itatták át a faszerkezetet. Ez egy kicsit hosszadalmas folyamat: 17 évig permetezték ezzel az anyaggal a hajót. Eddig tartott h kiszorítsa a vizet a fából, viszont ez az anyag megakadályozza (legalább is egyenlőre) h a hajó szétessen, ami úgy megtörtént volna ha kiszárad a 300 évnyi áztatás után.

Vasa - orr-rész

Vasa - hátulja ami itt már nem szines

Vasa - talán itt látszanak valamelyest a méretek

A lényeg h van ez a múzeum, ami bemutatja a hajót, mesél a tengeri életről, a hajó építéséről, elsüllyedéséről, kiemeléséről. Természetesen bemutatja a háborút is valamelyest és teszi mindezt nem is tudom talán 5-6 külön szinten (emelet). A hajó nagyon menő lett volna. Volt rajta 64 ágyú, rengeteg díszítés, szobrok, minden szépen kiszínezve. Kár h az első métereken elnyelte a víz. Itt is eltöltöttünk vagy 2 órát, úgyhogy már csak arra maradt idő, h metrózzunk egyet. 

Stockholmban elég sok metróállomáson van valami művészeti megoldás. Úgyhogy érdemes metrózni, leszállni több állomáson csak azért h megnézzük mit pingáltak oda a falakra. 

T-Centralen

Kungstradgarden

Solna

Thorildspan

Talán ez is Stadion, de nem biztos

Stadion

Amúgy az állomásokban nem törekedtek a szögletes vagy éppen kerek, íves megtervezett formákra. Teljesen véletlenszerű a falak formája, gondolom ahogy éppen sikerült a köveket kivágni (vagy talán robbantani). Szóval pár állomást megnéztünk és aztán este 7 körül egy remek étteremben zártuk a napot, meg kb az egész svéd kiruccanást.